Sklonidba komparativa i superlativa
485. Pridjevi u komparativu i u superlativu imaju samo odredcni oblik, pa se sklanjaju kao pridjevi odredenoga oblika s osnovom na nepčanik:
Muški rod - množina
(nuj)stárij-i (naj)starij-ih
(naj)stärij-ima I {naj)stůrij-im (naj)stárij-é
(naj)stúrij-írna I (naj)stärij-im (naj)stárij-íma I (naj)stárij-im
Ženski rod - množina
(naj)stárij-ě (naj)stárij-ih
(naj)stárij-ima I (naj)stárij-im (naj)stárij-ě {naj)stárij-ě
(naj)stůrij-ima I (naj)stárij-im (naj)stárij-ima I (naj)stůrij-im
Srednji rod - množina
(naj)stárij-ä (naj)sturij-ih
(naj)stárij-ima I (naj)stárij-im (naj)stárij-á (naj)stárij-ä
(naj)stärij-ima I (naj)stůrij-im (naj)stárij-ima I {naj)stárij-im
1. Muški rod - jednina N: {naj)stárij-i
G: (naj)slůrij-éga I {naj)stárij-ěg D: (naj)stárij-émtt I (naj)stárij-ém A: (za živo) (naj)stárij-éga I (naj)stůrij-ég
(za neživo) (naj)stárij-i L: (naj)stárij-ému I (naj)stárij-ém I; (naj)stärij-im
2. Ženski rod - jednina
N: (naj)stárij-á G: (naj)srárij-ě D: (naj)stárij-qj A: (naj)stárij-u V: (naj)stárij-ä L: (naj)slárij-ój I: (naj)stůrij-om
3. Srednji rod - jednina
N: (naj)starij-ě
G: (naj)slárij-éga ! (naj)stdrij-ig D: (naj)starij-ěmu I (naj)stdrij-em A: (naj)stárij-ě V: (naj)stárij-ě
L: (naj)síárij-ěmu I {naf)starij-ěm I: (naj)stárij-im
486.
487.
488.
Brojevi
Glavni brojevi
489
Glavni broj jest broj kojim se izriče količina onoga što se kazuje imenicom.
Glavni su brojevi: jédan, dvä, tri, čétirí.pét, šést, sedam, ôsam, devet, deset, jedánaest, dvánaest, trinaest, čeťrnaest, pétnaest, šésnaest, sedämnest, osám-naest, devétnaest, dvádeset, dvádeset jédan, dvádesei dvá, dvádeset tri, dvádeset čétiri, dvádeset pét itd., trideset, trídeset jédan, trideset dvä, tri-deset tri, trideset čétiri, trídeset pét itd., četrdéset, četrdését jédan, četrdését dvä, četrdéset tri, četrdését čétiri, četrdését pét itd., pedését, pedését jédan, pedését dvä, pedését tri, pedését čétiri, pedését pét itd., šezdését, šezdését jédan, šezdését dvá, šezdését tri, šezdését čétiri, šezdését pét itd., sedamdé-sét, sedamdését jédan, sedamdését dvä, sedamdését tri, sedamdését čétiri, sedamdését pét, osamdését, osamdését jédan, osamdését dvá, osamdését tri, osamdését čétiri, osamdését pét itd., devedését, devedését jédan, devedését dvá, devedését tri, devedését čétiri, devedését pét itd., í/ó, dvjéstô, tristo, čé-tiristo, pétstó, šéststô, sédamstô, bsamstô, devetstô, ťisuéit (hiijadu), milijun, m'úijärdu, b'úijun (itd.).
(Slog se -aést izgovara [aist]: jedánaest [iedánaist], dvánaest [dvánaist] itd.; dvádeset dvá — [dvádesed:vä], dvádeset tri - [dvádeset:ri], dvádeset čétiri
- [dvádesečľétiri], trídeset dvá - [trídesed:vä], trídeset tri - [trídcset:ri], trideset čétiri - [trídeseč:etiri], četrdését dvä - [četrdésed:vä], četrdését tri
- [četrdisetri], četrdését čétiri - [četrdescč:étiri], pedését dvá - [pedéséd: vä], pedését tri - [pedesét:ri], pedését čétiri - [pedéséč:étiri], šezdését dvá
- [šezdéséd:vä], šezdését tri - [šezdését:ri], šezdését čétiri - [šezdéséč: étiri], sedamdését dvä - [sedamdésed:vä], sedamdését tri - [sedamdését: ri], sedamdését čétiri - [sedamdéséč:étiri], osamdését dvä - [osamdéséd: vá], osamdését tri - [osamdését:ri], osamdését čétiri - [osamdéséč:etiri], devedését dvä - [devedéséd:vä], devedését tri - [devedését:ri], devedését čétiri - [devedéséčxtiri] i šéststô - [šés:to].)
Broj jédan ima svojstva pridjeva jer ima kategoriju roda: jédan-(0) -jédn-a -jédn-o. Zato se u sintagmatskim odnosima slaže s pndjevima i glagolskim pridjevima u rodu, broju i padežu: Jedan je zdrav, Jedan je došao, Jedan je ranjen. Tako se ponáša bez obzira na to je li sam ili dio kojega drugog broja: Dvádeset jedan krenut če sutra; Na sastanku je bio sto jedan član našega društva; Da bismo imali kvórum, na sjednici bi trebao bití najmanje sto pedeset jedan zastupnik.
Broj dvá dolazi uz muški i srednji rod. i to uz njihov genitiv jednine: dva grada, dva sela. U sintagmatskim se odnosima slaže s množinom srednjega roda: Ta su dva grada ttvijek u opasnosti. Spomenutá se dva sela uzajamno 'spomažu kadgodje to potrebno.
140
141