Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kötet Grammar overview / Nyelvtani összefoglalö GRAMMAR OVERVIEW Nyelvtani összefoglalö a hhaqyorOK c. tankö'nyv 1. kötetehez © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 1 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kotet Grammar overview / Nyelvtani osszefoglalo TABLE OF CONTENTS The vowel harmony p. 3 The verb tenses p. 4 Verb forms in the present tense: Indefinite conjugation p. 5 Verb forms in the present tense: Definite conjugation p. 10 The verb van (lenni): Conjugation, negation, all tenses p. 11 The past tense: Past tense in the first person singular p. 14 Modal verbs I: tud, akar, szeret, szeretne p. 15 Modal verbs II: lehet, kell p. 16 The infinitive p. 17 Prefixes indicating directions p. 18 The article I: The definite article p. 20 The article II: The indefinite article p. 20 The plural of nouns p. 21 The direct object I: Meaning p. 22 The noun as direct object II: Types of the indefinite direct object p. 25 The noun as direct object III: Types of the definite direct object p. 26 The indirect object p. 26 Prepositional phrases: With whom? With what? By what? p. 27 Possessive endings p. 28 Possessive structures p. 30 More than one ending p. 31 Adverbs of place: Endings and postpositions p. 32 Adverbs of time p. 34 The adjective p. 37 Plural of the adjective p. 37 Suffixing adjectives p. 39 The numeral p. 39 Personal pronouns p. 42 The demonstrative pronoun p. 44 Conjunctions p. 45 Question words p. 46 The word order p. 49 List of grammar terms (Hungarian-English) p. 52 © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 2 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kotet Grammar overview / Nyelvtani osszefoglalo The vowel harmony A hangrend Front vowels: Back vowels: Magas maganhangzok: Mely maganhangzok: e, e, i, i, ö, ö, ü, ü a, d, Oy Oy U, 11 memoriter: TENISZÜTÖ memoriter: AUTO Words with front vowels only Magas hangrendii szavak csak e, e, i, i, 6, 6, u, u Words with mixed (front and back) vowels Vegyes hangrendii szavak i stb. es a, a, o stb. Words with back vowels only Mely hangrendii szavak csak a, d, o, 6, u, u xxveg, osz, 6t, dzsip, internet elefant, zsiraf, zebra, ejszaka tyiik, auto, agy, salata, joghurt Hungarian vowels can be divided into two groups according to the position of the tongue: • Front vowels are formed with the tongue in the front part of the mouth. These are: e, e, i, i, 6, 6, u, u. • Back vowels are formed with the tongue in the back of the mouth. These are: a, d, o, 6, u, u. Hungarian words can be divided in three groups: • Many words contain front vowels only: ilveg, osz, 6t etc. • Many words contain back vowels only: tyuk, auto, dgy • Some words contain mixed (front and back) vowels: elefant, zsiraf 'etc. These words are mostly words of foreign origin and compound words. Most endings have two forms, one with a front and another one with a back vowel: -banl-ben (in), -ral-re (onto) etc. Identifying the type of vowels in a word is very important since the choice of the vowel in the ending depends on it. This feature of the language is called vowel harmony. • Words with front vowels only receive endings with a front vowel: ilveg - az iivegbe (bottle - in the bottle), dzsip - dzsipbe (into the jeep) etc. • Words with back and mixed vowels receive endings with a back vowel: dgy - dgyba (bed -to bed), kdve - a kdveba (coffee - into the coffee) etc. © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 3 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiřl. kötet Grammar overview / Nyelvtani összefoglalo Verb tenses Igeidök Hungarian mainly uses two verb tenses: the present and the past tense. Hungarian does not differentiate between simple and continuous tenses. Time of the action A cselekves ideje Verb tense Igeidó Examples Peldak Future actions Jovobeli cselekves Present tense Jelen idó Holnap telefonälok Janosnak. (I'll/Iam going to call John tomorrow.) Present actions Cselekves a jelenben Eppen telefonälok. (I'm talking on the phone /right now/.) Gyakran telefonälok. (I often talk on the phone.) Past actions Miiltbeli cselekves Past tense Múlt idó Tegnap teniszeztem. (Iplayed/I was playing tennis yesterday.) There is only one present tense in Hungarian: Eppen boltba megyek. (I am going to the shop right now.) Magyarordra jdrok. (I take Hungarian classes.) Egy 6ra 6ta vdrlak. (I have been waiting for you since one o 'clock.) We can always use the present tense to talk about events that will take place in the future. The context and/or the adverb of time in the sentence indicate the time of the action: Pénteken moziba megyek. (I am going to the cinema on Friday.) Jôvô héten Írok Baldzsnak. (I'll write to Baldzs next week.) 2040-ben már nem dolgozom. (I won't be working in 2040 anymore.) Hungarian has one past tense only. The ending for this tense is a -t or -tP. Adtam Katának egy kônyvet. (I have given!I gave Kate a book.) Tegnap egyetemen voltam. (I was at the university yesterday.) Voltál már Japánban? (Haveyou ever been to Japan?) © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 4 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiřl. kôtet Grammar overview / Nyelvtani ôsszefoglaló Verb forms Az ige alakjai Hungarian has two conjugations: an indefinite and a definite conjugation. The indefinite conjugation is used when • There is no direct object in the sentence. • The direct object is indefinite. => More on types of the direct object: p. 25-26 Dictionaries usually give the third form singular of the verb in the indefinite conjugation. Indefinite conjugation Hatarozatlan ragozas For the indefinite conjugation, Hungarian verbs can be divided in five groups: • Regular verbs (with or without connecting vowel) => s. p. 6-7 • Verbs ending in -ik => s. p. 8 • Verbs ending in -s, -sz, -z => s. p. 8 • Verbs ending in -ik and -s, -sz, -z (a combination of the last two groups) => s. p. 9 • Irregular verbs: jon, megy, van => s. p. 10 * Regular verbs Szabályos igék Verbs ending in -ik Ikes igék Verbs ending in -s, -sz, -z -s, -sz, -.zvégú ikes igék Verbs ending in -ik and -s, -sz, -z -s, -sz, -.svégú ikes igék Irregular verbs: jön, megy, van Rendhagyó igék: jön, megy, van Š o** m Eva vár. Eva is waiting. Pál gon Pál is dolkodik. thinking. Marta olva . Marta is reading. Aladár internetezik. Aladár is surfing on the Internet. Robi a boitból jön. Robi is coming from the shop. * Some more verbs are considered to be irregular because there is some difference between the stem of conjugated forms and the infinitive. Those are: • Nine irregular verbs whose infinitive ends in -nni: eszik - enni (eat) => s. p. 17 • A few other verbs, e.g.: alszik - aludni (sleep) etc. => s. p. 17 © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 5 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kötet Grammar overview / Nyelvtani összefoglalö Note that most Hungarian verbs are regular. Most conjugated forms clearly indicate the type of the verb. Indefinite conjugation for regular verbs Szabälyos igek hatärozatlan ragozäsa I. Regular verbs without connecting vowel Szabälyos igek kötöhang nelkül vär szeret ül (varni) (szeretni) (ülni) en varok szeretek ülök te varsz szeretsz ülsz Ön 6 var- szeret- ül- mi varunk szeretünk ülünk ti vartok szerettek ültök Önök ok varnak szeretnek ülnek en —> teged, titeket varlak szeretlek _* * Ül (sit) is an intransitive verb and has therefore no form for en —> teged, titeket. The vowel in the ending is determined by vowel harmony. • Verbs with back and mixed vowels are conjugated similar to vdr. • Verbs with front vowels are conjugated similar to szeret. • The type with ill is quite small. It contains only verbs with 6, 6, u or u in the last syllable. —> The personal ending of the verb clearly shows who is doing the action, we therefore usually omit the personal pronoun: En magyarul tanulok. (I learn Hungarian.) Mi Prdgdban eliink. (We live in Prague.) —> Emphasized pronouns cannot be ommited: En tanulok jap dnul(, nem Eva). (I learn Japanese, not Eve.) Nem en vagyok Kis Peter. (I am not Peter Kis.) => More on personal pronouns: p. 42 © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 6 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kotet Grammar overview / Nyelvtani osszefoglalo —> The ending -lakl-lek is used when the subject of the sentence is en and the direct object is teged or titeketlbenneteket, e.g.: Teged kereslek. (I am looking for you.) Szeretlek benneteket. (I love you /guys/.) —> When the sentence has two subjects in the third person singular we can use the singular or the plural conjugation: Peter es Jan Brusszelben el. = Peter es Jan Brilsszelben elnek. (Peter and Jan live in Brussels.) II. Regular verbs with connecting vowel Szabalyos igek kotohanggal If a verb ends in -it or two consonants the infinitive ending -ni, the endings for the second person singular (te) and the second and third persons plural {ti, Önök, ok) are connected with the vowel a or e to the stem. The extra vowel facilitates pronunciation. tart segit küld (tartani) (segfteni) (küldeni) en tartok segftek küldök te tartasz segftesz küldesz Ön 6 tart- segit- küld- mi tartunk segftünk küldünk ti tartotok segitetek küldötök Önök ok tartanak segitenek küldenek en teged, titeket tartalak segitelek küldelek © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 7 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kotet Grammar overview / Nyelvtani osszefoglalo Indefinite conjugation for verbs with irregularities Rendhagyosagokat mutato igek hatarozatlan ragozasa I. Verbs ending in -ik* Ikes igek lakik (lakni) közlekedik (közlekedni) fejlödik (fejlödni) en lakom / lakok közlekedem / közlekedek fejlödöm / fejlödök te laksz közlekedsz fejlödsz Ön 6 lakik közlekedik fejlödik mi lakunk közlekedünk fejlödünk ti laktok közlekedtek fejlödtök Önök ok laknak közlekednek fejlödnek * These verbs are not transitive. They therefore do not have a form with -lakl-lek. II. Verbs ending in -s, -sz, -z -s, -sz, -z vegü igek The -/ for the second person singular facilitates pronunciation. hoz keres föz (hozni) (keresni) (fözni) en hozok keresek fözök te hozol keresel fözöl Ön ö hoz— keres— föz— mi hozunk keresünk fözünk ti hoztok kerestek föztök Önök ök hoznak keresnek föznek en teged, titeket hozlak kereslek — © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 8 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kotet Grammar overview / Nyelvtani osszefoglalo III. -Ik verbs ending in -s, -sz, -z (combination of groups I and II)* -s, -sz, -z vegii ikes igek (az I. es II. csoport kevereke) üszik tevezik sörözik (üszni) (tevezni) (sörözni) en üszom / tevezem / sörözöm / üszok tevezek sörözök te üszol tevezel sörözöl Ön 6 üszik tevezik sörözik mi üszunk tevezünk sörözünk ti üsztok teveztek söröztök Önök ok üsznak teveznek söröznek * These verbs are not transitive. They therefore do not have a form with -lakl-lek. IV. Irregular verbs: megy, jön, van* Rendhagyö igek megy (menni) jön (jönni) van (lenni) en megyek jövök vagyok te mesz jössz vagy Ön ö megy jön - / van mi megyünk jövünk vagyunk ti mentek jöttök vagytok Önök ök mennek jönnek vannak * These verbs are not transitive. They therefore do not have a form with -lakl-lek. Some verbs are irregular not for their conjugations in the present tense but for changes that occur in their stem in other forms: alszik (stem in the present tense contains -sz) aludni (stem in the present tense contains -d),fekszik (stem in the present tense contains -sz) fekiidni (stem in the present tense contains -d). Similar changes will also occur in the past tense and the imperative. © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 9 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kötet Grammar overview / Nyelvtani összefoglalö Definite conjugation Hatärozott ragozäs The definite conjugation is the same for most verbs. Verbs ending in -s, -sz, -z are the only ones to show some irregularities. Note also the following: • Although grammatically possible, -ik verbs are very rarely used with a definite conjugation as almost all of them are intransitive (they cannot have a direct object). • The irregular verbs jön, megy, van are intransitive verbs without definite conjugation. I. Regular verbs (with and without connecting vowel) Szabalyos igek (kotohanggal es anelkul) tanul szeret süt (tanulni) (szeretni) (sütni) en tanulom szeretem sütöm te tanulod szereted sütöd Ön 6 tanulja szereti süti mi tanuljuk szeretjük sütjük ti tanuljätok szeretitek sütitek Önök ok tanuljäk szeretik sütik a magyar nyelvet a gyümölcsöt a tortat Regular verbs with connecting vowel receive the same endings: tanitani (to teach): tanitom, tanitod, tanitja, tanitjuk, tanitjdtok, tanitjdk segiteni (to help): segitem, segited, segiti, segitjuk, segititek, segitik stb. II. Verbs ending in -s, -sz, -z -s, -sz, -z vegii igek The -s, -sz, -z is doubled (-ss, -ssz, -zz instead of -sj, -szj and -zj) to facilitate pronunciation. © Szita Szilvia - Pelcz Katalin Al rights reserved. Minden jog fenntartva. 10 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kotet Grammar overview / Nyelvtani osszefoglalo olvas néz föz (olvasni) (nezni) (fozni) én olvasom nézem fözöm te olvasod nézed fözöd Ön 6 olvassa nézi fözi mi olvassuk nézzuk fözzük ti olvassátok nézitek fözitek Önök ok olvassák nézik fözik => Types of the direct object: p. 23-24 The verb to be A létige van (lenni) I. Conjugation Ragozás Nan (lenni) is one of the irregular verbs with a conjugation of its own. The verb is sometimes omitted in the third person. It depends on the question which the sentence answers: Mi ez -? (What is this?) Hogy van? (How is she/he?) Kiö- ? (Who is she/he?) Mi van? (What is it?) Milyen ez/o ? (What is she/he like?) Hoi van? (Where she/he/it?) én Peter Magyar vagyok. Jól Az irodában vagyok te Peter Magyar vagy? Jól Az irodában vagy? Ön Ön Peter? On is jól Peter otthon van? 6 Peter magyar. Az irodában van szék. mi Mernökök Magyarok vagyunk. Jól Az irodában vagyunk ti Mernökök Magyarok vagytok Jól Az irodába vagytok Önök ok Mernökök Magyarok Onók is jól A gyerekek otthon vannak. Az irodában vannak székek. © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 11 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kotet Grammar overview / Nyelvtani osszefoglalo There is no verb in the sentence for the third person when answering the following questions: Ki 6 —? 6 Nora —. (Who is this? This is Nora.) Mi Nora —? Nora marketingmenedzser —. (What is Nora? Nora is a marketing manager.) On magyar ? Igen, On magyar —. (Are you Hungarian? Yes, you are Hungarian.) Mi ez —? Ez telefon —. (What is this? This is a telephone.) Milyen a telefon —? A telefon modern —. (What is the telephone like? The telephone is modern.) Van or vannak is included in the sentence when answering the following questions: Hogy van Petra? Petra jol van. (How is Petra? Petra is fine.) Hoi van Gabi? Gabi az iroddban van. (Where is Gabi? Gabi is in the office.) On is jol van? On is az iroddban van? (Are you fine, too? Are you at the office, too?) The verb van also means letezik (there is). In this meaning, it is always included in the sentence: Az iroddban van szdmitogep. (There is a computer in the office.) The only case where you should ask yourself whether or not to include the verb van or vannak is the third person. With any other person, the verb is always included. II. Negation Tagadäs Ki Ön/Ö —? Mi ez —? Milyen On/o/ez —? Hogy van? Mi van? Hoi van? Magyar vagyok. Nem vagyok magyar. Jol vagyok. Az irodaban vagyok. Nem vagyok jol. Nem vagyok az irodaban. Magyar vagy. Nem vagy magyar. Jol vagy. Az irodaban vagy. Nem vagy jol. Nem vagy az irodaban. On magyar —? Eva magyar —. Ez könyv —. A könyv uj —. On nem magyar? Sarah nem magyar. Ez nem könyv. A könyv nem üj. Jol van. Gabor az irodaban van. A taskamban van gyögyszer. Nines (en) jol. Gabor nines (en) az irodaban. A taskamban nincs(en) gyogyszer. © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 12 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kotet Grammar overview / Nyelvtani osszefoglalo Ki Ön/Ö —? Mi ez —? Milyen On/o/ez —? Hogyvan? Mi van? Hoi van? Magyarok vagyunk. Nem vagyunk magyarok. J 61 vagyunk. Az irodaban vagyunk. Nem vagyunk j 61. Nem vagyunk az irodaban. Magyarok vagytok. Nem vagytok magyarok. J 61 vagytok. Az irodaban vagytok. Nem vagytok j 61. Nem vagytok az irodaban. Onök magyarok —? Ok magyarok —. Ezek könyvek K—. A könyvek üjak K—. Önök nem magyarok? Ök nem magyarok. Ezek nem könyvek. A könyvek nem üjak. J 61 vannak. A kollegak az irodaban vannak. Az irodaban vannak nyomtatök. Nincsenek jol. A kollegak nincsenek az irodaban. Az irodaban nincsenek nyomtatök. The different uses of vanlvannak are also reflected in the negation: • If the verb is not included in the sentence, we negate it with the word nem: Geza — magyar. <-* Sarah nem magyar. (Geza is Hungarian. <-* Sarah is not Hungarians • If the verb is included in the sentence, we negate it with the word nines, nincsenek: Az irodaban van nyomtato. <-* Az irodaban nines nyomtato. (There is a printer in the office. There is no printer in the office.) We always use nem in a partial negation: A nyomtato nem a bufeben van, hanem az irodaban. (Theprinter is not in the cafeteria but in the office.) Nem Zsuzsa van az irodaban, hanem Lajos. (It is notZsuzsa in the office but Lajos.) In negative sentences, the negative word receives the emphasis and is placed in front of the verb. The word that has received emphasis in a statement, now follows the verb: Magyar vagyok. <-* Nem vagyok magyar. (I'm Hungarian. <-* I'm not Hungarian.) Jol vagyunk. Nem vagyunk jol. (We are fine. We are not fine.) Gab or az irodaban van. Gab or nines az irodaban. (Gab or is in the office. Gab or is not in the office.) © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 13 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiřl. kótet Grammar overview / Nyelvtani ósszefoglaló The verb be in all tenses A létige (van) minden igeidóben Past tense Múlt idó Present tense Jelen idó Future tense * Jovo idó én vol tarn vagyok leszek te vokál vagy leszel Ön 6 volt — / van lesz mi voltunk vagyunk leszunk ti voltatok vagytok lesztek Önök ok vol tak —/vannak lesznek * The verb van is the only Hungarian verb that has a future tense form on its own: lesz. Future and past tense forms are in every person negated by nem: Még soha nem voltam Kínában. (I have never been to China.) Nem volt kutyám. (I did not have a dog.) Nem lesz jó ido. (The weather will not be nice.) Már nem leszek húszéves. (I will not be 20 anymore.) Past tense in the first person singular A múlt idó egyes szám elsó személyben The suffix for the past tense is -t (-tt). The personal ending is added after the -t (-tt): álltam —* all + t + a The ending for the past tense is in the first person singular for both conjugations: -taml-tem. The past tense is formed out of the infinitive. The -t replaces the -ni of the infinitive: Mini (stand) Mltam, nezni (watch) néztem, dolgozni (work) dolgoztam, menni (go) mentem, aludni (sleep) aludtam Verbs with connecting vowel receive a connecting -o, -e or -d, followed by -tt for the past tense: jMszani (play) —> jMszottam, tanitani (teach) tanitottam, festeni (paint) festettem, értem (understand) értettem, segíteni (help) segítettem, tólteni (spend time) —> tóltdttem Note the following irregular forms (nine verbs whose infinitive ends in -nni): jonni (come) —> jottem, venni (buy) vettem, tembi (do, put) tettem, vinni (carry) vittem, hinni (believe) bittern, emu (eat) ettem, inni (drink) ittam © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 14 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kotet Grammar overview / Nyelvtani osszefoglalo Modal verbs Segedigek Modal verbs indicate modality: likelihood, permission, authorization, ability or obligation. Most of them have a conjugation, except for lehet and kell. I. Tud, akar, szeret, szeretne (can, want, like, would like) Š Sára szeret a tengerben furdeni. Sára likes bathin? in the sea. Csaba jól tud fözni. Csaba can cook well. tud (tudni) akar (akarni) szeret (szeretni) szeretne* en tudok akarok szeretek szeretnek te tudsz akarsz szeretsz szeretnél + -ni Ön 6 tud— akar— szeret szeretne— (asztalt foglalni, mi tudunk akarunk szeretünk szeretnénk étteremben vacsorázni, sportolni) ti tudtok akartok szerettek szeretnétek Önök ok tudnak akarnak szeretnek szeretnének en —> teged, titeket tudlak akarlak szeretlek szeretnélek * In fact, szeretne is the conditional from of szeret (szeret + -ne) just like in English: like (szeret) would like (szeretne). Memorizing its conjugation will help you learn the conditional form of other verbs. => Word order: p. 49 Meaning • Tud (can): ability, capacity Tudsz teniszeni? (Can you I Do you know how to play tennis? © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 15 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: Magyar OA' 1. kotet Grammar overview / Nyelvtani osszefoglalo • Akar (want): Strong wish Akarsz egyfagyit enni? (Do you want to have an ice cream?) • Szeret (like): Preference Szeretsz fdzni? (Do you like cooking?) • Szeretne (would like): wish or desire Szeretnel Peruba utazni? (Wouldyou like to travel to Peru?) II. kell, lehet (have, be possible) The modal verbs kell and lehet cannot be conjugated. Itt vdrni kell. (Here, you have to wait.) Itt nem lehet bemenni. (You cannot enter here.) (You will learn later how to indicate the person who has to do something or for whom something is possible.) © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 16 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiřl. kótet Grammar overview / Nyelvtani ósszefoglaló The infinitive A fónévi igenév The ending for the infinitive is -ni. The infinitive is formed by adding -ni to the verb stem. Regular verbs, verbs Regular verbs with Verbs ending in -ik Irregular verbs* ending in -s, -sz, -z connecting vowel (also -s, -sz, -z + -ik) Szabályos igék, Szabalyos igek Ikes (-s, -sz, -z végu) Rendhagyo igek -s, -sz, -z végu igék kotohanggal igék 1. Infinitive: -nni él —> élni mond —* mondani lakik —> lakni van —> lenni ül —> ülni tart —* tartani mukodik —> megy menni beszél —> beszélni kiild —> kiildeni mukodni jon —> jonni tanul —> tanulni fest —> festeni dolgozik eszik —> enni csinál —> csinálni segit —> segiteni dolgozni iszik —> inni rendel —> rendelni tam't —> tanitani úszik —> úszni tesz —> tenni olvas —> olvasni takarit —> takaritani tévézik —> tévézni vesz —> venni föz —> fozni visz —> vinni hoz —> hozni hisz —> hinni jatszik —> • játszani 2. Other fürdik —> fürdeni irregularities alszik —> aludni fekszik —> fekudni * The conjugation of the verbs jon, megy and van is irregular in the present tense. The other irregular verbs are considered to be irregular because their stem shows some changes throughout the conjugation, e.g. the stem of the infinitive and the past tense is not the same as the stem for the present tense conjugation: esziklevettlenni, alsziklaludti'aludni. • -ni is usually connected to the third person singular: beszel beszelni (he speaks to speak), tanul tanulni (he learns to learn), nyomtat nyomtatni (he prints to print) • If the verb ends in -it or two consonants, the ending is connected to the third person singular with a vowel {a or e): mond mondani (he says to say), segit segiteni (he helps —> to help) • The -ik of the -ik verbs is omitted: uszik —> uszni (he swims to swim), tevezik —> tevezni • There are nine irregular verbs whose infinitive ends in -nni: van —> lenni (be), iszik —> inni (drink) etc. (s. table above) • Another (quite rare) irregularity is a change in the stem: ak&ik —> aludni (he sleeps —> to sleep), fekszik —> fekudni (he lies —> to lie) Similar to many other languages, the infinitive is often used with modal verbs: Tudok gyakorolni. (I can practice.) Nem tudok telefondlni. (I cannot make a phone call.) © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 17 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kotet Grammar overview / Nyelvtani osszefoglalo Prefixes indicating directions Iränyt jelzö igekötök I. Meaning Jelentes t FEL-Felmegyek az emeletre. I go up to the first floor. LE-Lejovok az emeletrol. / come down from the first floor. BE-Bemegyek az irodaba. I go into the office. KI-Kijövök az irodabol. / come out of the office. II. Questions and answers Kerdesek es välaszok We can give short positive answers to yes-no questions by using the prefix of a verb on its own. We cannot use the prefix alone to give a negative answer. Yes-no question Eldontendo kerdes Positive answer Pozitiv valasz Negative answer Negativ valasz — Felmesz az emeletre? (Are you going up to the first floor?) — Bemesz az irodaba? (Are you going into the office?) — Lejossz a piacra? (Willyou come down to the market?) — Fei. (Igen, felmegyek.) (Yes, I am.) — Be. (Igen, bemegyek.) (Yes, I am.) — Le. (Igen, lejövök.) (Yes, I will.) — Nem. (Nem megyek fel.) (No, I am not.) — Nem. (Nem megyek be.) (No, I am not.) — Nem. (Nem jövök le.) (No, I will not.) III. Word order in questions and negations Szorend kerdesben es tagadasban Focus fökusz Verb ige Wh-question Hova megy be Denes? kiegeszitendo kerdes Ki megy be az irodaba? Yes-no question Denes megy be az irodaba? © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 18 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kötet Grammar overview / Nyelvtani összefoglalö eldöntendö kerdes Bemegv Denes az irodaba? Negation tagadas Nem megy be Denes az irodaba. Nem Zita megy be az irodaba (hanem Denes). Note the following rules to decide whether or not to separate the prefix from the verb: • In wh-questions and negative sentences the focus is automatically on the question word or the negative pronoun. The prefix separates from the verb and is placed after it. • In yes-no questions it is possible to emphasize the verb. In this case the prefix does not separate from the verb. If not the verb but any other part of the sentence is emphasized, the prefix separates. Note that the prefix always separates when the verb does not receive emphasis. © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 19 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiřl. kótet Grammar overview / Nyelvtani ósszefoglaló The article A néveló I. The definite article A határozott néveló a + consonant vl + vowel a + mássalhangzó az + magánhangzó {b, c, cs, d, f etc.) (a, á, e, é, i etc.) a gitár az auto (the guitar) (the car) The definite article (the) has two forms: a and az. • The article a is used when the following word begins with a consonant: a szék (the chair), a lampa (the lamp), a nyomtató (theprinter) • The article az is used when the following word begins with a vowel: az asztal (the table), az e-mail (the e-mail) II. The indefinite article A határozatlan néveló The indefinite article has only one form: egy. In many cases, Hungarian does not use the indefinite article where other languages do. • If the whole sentence answers the question Mi ez? (What is this?), Ki o? (Who is he/she?), the noun can usually be used with or without an article: Mi ez? Ez egy nyomtató. I Ez — nyomtató. (What is this? This is a printer.) Ki Luca? Luca egy kedves lány. I Luca — kedves lány. (Who is Luca? Luca is a nice girl.) • We tend not to use an indefinite article with professions: Daniel—fogorvos. (Daniel is a dentist.) Gabi — tanár. (Gabi is a teacher.) Arany Jánoš egy magyar kóltó. I Arany Jánoš — magyar kóltó. (Jánoš Arany is a Hungarian poet.) © Szita Szilvia - Pelcz Katalin Al rights reserved. Minden jog fenntartva. 20 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarQ/Tl. kotet Grammar overview / Nyelvtani ósszefoglaló The plural of nouns A tobbes szam I. Plural ending A tobbes szam jele The ending for the plural is -k. Most of the time, the -k is added to the noun with a connecting vowel. The table below shows the possible vowels and the rules for their use. After a vowel Magán-hangzó után Words with back and mixed vowels Mely es vegyes hangrendii szavak Words with front vowels Magas hangrendu szavak o, o, ú, ú in the last syllable Az utolsó szótagban ó, ó, ů, ů -k/-'k -ok -ak * -ek -ok kávézók városok hazak épúletek fónokok szállodák piacok tollak éttermek masszórok * A few one-syllable words only Note the following additional rules which apply to a relatively small number of words only: • If the word ends in a, the a becomes d: a d: iskola (school) iskoldk, uszoda (swimming pool) —> uszod If the word ends in e, the e becomes é: e —> é: hétvége (weekend) —> hétvégék • In compound words, the type of the last word determines the type of the connecting vowel: munkahely (workplace): munka + h ly—> munkahelyek, szdmítógép (computer): szdmító + gép szdmítógépek • In words with foreign origin, the last vowel determines the connecting vowel: koncert (concert) koncertek, hotel (hotel) hotelek • One-syllable words are problematic as it is difficult to predict the connecting vowel: hdz (house) hdzak, DE: busz (bus) buszok Konyv (book) kónyvek, DE: sor (beer) sórók • Note the following irregular nouns (most of them are also irregular with the -t of the direct object and with possessive endings): étterem (restaurant) éttermek, konditerem (gym) konditermek, tér (square) terekférfi (man) —> férftak, benzinkút (gas station) benzinkutak, tó (lake) tavak, szó (word) szavak The plural of most nouns is regular. © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 21 Szita Szilvia- Pelcz Kacalin: MagyarOiřl. kótet Grammar overview / Nyelvtani ósszefoglaló II. Singular after numerals Számnév után egyes szám If the noun is preceded by a numeral, the singular is used: egy szék (one chair), kit kóny v (two books), ót telefon— (five telephones), sok papír (many papers), néhány kolléga (a few colleagues) We also use the singular after the question word Hány? (How many?): Hány macska van a képen? (How many cats are in the picture?) — Hány macska van a képen? (How many cats are in the picture?) — Négy macska. (Four cats.) © Szita Szilvia — Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 22 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kotet Grammar overview / Nyelvtani osszefoglalo The direct object A targy I. Meaning Jelentes Note that it is always the verb that determines which complements are necessary for the sentence to be grammatically correct. Kit? Mi ? A konyvtirban vagyok. Gulyáslevest fózôk. (I am at the library.) (I am cooking goulash soup.) van —» valahol (be —* somewhere) roz —» valamit (cook something) A baratnom^/ beszelgetek. Lecsót csinálok. (I am chatting with my girlfriend.) (I am making stewed vegetables.) beszelget —* valakivel (chat —* with someone) csinál valamit (make something) Sportolok. Egy tabla csokoládét veszek. (I am doing sports.) (I am buying a bar of chocolate.) sportol (to do sports) vesz valamit (buy something) Vrigiban lakom. Paprikát teszek a lecsóba. (I live in Prague.) (I put pepper into the stewed vegetables.) lakik —» valahol (live —* somewhere) tesz —> valamit (valahova) Muzeum^? megyek. (put something /somewhere/) (I am going to the museum.) Szendvicset viszek az iskolába. megy —* valahova (go —* somewhere) (I am taking a sandwich to school.) Egy kiallftasra/jovok. visz —> valamit (valahova) (I am coming fom an exhibition.) (take something/somewhere/) jon —» valahonnan (come —> fom somewhere) Egy nagy házat látok. Magyarul beszelek. (I can see a big house.) (I speak Hungarian.) lát valamit (see something) beszel —> valamilyen nyelven E-mailt irok. (speak —* a language) (I am writing an email.) Pihenek. ir valamit (write something) (I am resting/relaxing.) Tévé nézek. (I am watching TV.) pihen (to rest, to relax) néz valamit (watch something) Intransitive verbs Transitive verbs Targyatlan (intranzitfv) igek Tárgyas (tranzitív) igék van, beszelget, sportol etc. visz, vesz,fôz, csinál valamit In English it is the word order that indicates the direct object. It is placed right after the verb (or the infinite or the participle) and does not have a preposition. Compare: I see a tall man. Egy magas ferfit latok. I am cooking goulash soup tonight. Ma este gulyaslevest fozok. I'd like to reserve a table for two people. Asztalt szeretnek foglalni ket szemelyre. © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 23 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiřl. kótet Grammar overview / Nyelvtani ósszefoglaló The ending for the direct object is -t. The table below shows possible connecting vowels and their use. After a vowel, Words with back and mixed Words with o, o, ú, u in the after /, ly,j, n, ny, r, vowels front vowels last syllable Sy SZy Zy ZS Magánhangzó után és Mely és vegyes hangrendü szavak Magas Az utolsó /, ly, j, n, ny, r, s, sz, z, hangrendu szótagban zs után szavak ó, ó, ů, ů -tl-'t -ot -at -et -ót kávézót barackot halat mézet gyúmólcsót karfiolt piacot vajat szeletet fónokot rizst paradicsomot tollat zóldséget szilvát borsot házat meggyet Note also the following rules which apply for a relatively small number of words only: • In compound words, the type of the last word determines the types of the connecting vowel: munka + hely (workplace) munkahelyet • In words of foreign origin, the last vowel determines the type of the connecting vowel: konzerv (can) konzervet • One-syllable words are problematic as it is difficult to predict the connecting vowel: konyv (book) kónyvet DE: tok (pumpkin) tokot. Sport (sport) sportot, DE: toll (pen) tollat. Penz (money) pénzt DE: ház (house) házat • Note the following irregular nouns (most of them are also irregular with the plural ending and with possessive endings): dolog (thing, matter) dolgot, eper (strawberry) epret, étterem (restaurant) éttermet, konditerem (gym) konditermet, viz (water) vizet, kenyér (bread) kenyeret, tér (square) teret Most nouns as direct objects are regular . © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 24 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kotet Grammar overview / Nyelvtani osszefoglalo II. Types of the indefinite direct object A hatarozatlan targy fo tipusai With the following types of the direct object, the indefinite conjugation is used: No article precedes the direct object: A targy elott nines nevelo: hazi feladatot irok. (I am writing homework.) szavaka tanulok. (I am learning words.) Indefinite article precedes the direct object: A targy elott hatarozatlan nevelo (egy) all: Egy érdekes kónyvet olvasok. (I'm reading an interesting book.) Ismerek egy jó építészt. (I know a good architect.) A numeral or the question word Mennyi? (How much?) or Hdny? (How many?) precedes direct object: A targy elott szamnev vagy a Mennyi? Hdny? kerdoszo all: Mennyi saj tot kér? (How much cheese would vou like?) Hány zsemlét veszel? (How manv rolls are vou buvim?) Három sort kérek. (I want three beers.) Sok e-mailt irok. (I write manv e-mails.) The direct object is a numeral or the question word Mennyit? (How much?) or Hdnyat? (How many?): A targy szamnev vagy a Mennyit? Hdnyat? kerdoszo: Mennvit fizetek? (How much do Ipav?) Hánvat kér? (How manv would vou like?) Kettót kérek. (I'dlike two.) Sokat pihenek. (I rest a lot.) Keveset sportolok. (I don't do much sport.) Egy kicsit tudok németúl. (I know a bit of German.) The direct object is the question word Kit? (Whom?) or Mit? (What?): A targy a Kit?Mit? kerdoszo: Kit szeretsz? (Whom do vou love?) Mit irsz? (What are vou writin??) The direct object is a pronoun ending in -kit or -mit or the word mindent (everything): A targy -kit, -mit vegti nevmas vagy a mindent nevmas: Szeretek valakit. (I love someone.) Mondokvalamit. (Isavsomething.) Nem látok senkit. (I cannot see anvone.) Nem csinálok semmit. (I am not doin? anvthin?.) Mindenkit ismerek. (I know everyone.) Mindent tudok. (I know evervthin?.) The direct object is preceded by question word Milyen (What kind of?): A targy elott a Milyen? kerdoszo all: Milyen bort kérsz? (What kind of wine would vou like?) © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 25 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kotet Grammar overview / Nyelvtani osszefoglalo Types of the definite direct object A hatarozott targy fo tipusai With the following types of the direct object, we use the definite conjugation: The direct object is preceded by the definite article a or az: A targy elött hatarozott nevelo (a/az) all: A szomszéd fiút szeretem. (I love the boy next door.) Ezt a fiút szeretem. (I love this boy.) Azt a fiút szeretem. (I love that boy.) The direct object has a possessive ending: A targyon birtokos szemelyjel van: A barátomat nézem. (I'm watching my friend.) Ismerem a lányodat. (I know your daughter.) The direct object is the pronoun ezt or azt: A targy az ezt, azt, ezeket, azokat nevmas: Ezt / Ezeket kérem. (I'd like this one 1 these.) Azt / Azokat nem szeretem. (I don't like that one 1 those.) The direct object is a proper noun: A targy tulajdonnev: Dénest szeretem. (Ilove Denes.) Jól ismerem Pécset. (I know Pecs well.) The direct object is preceded by the question word Melyik? (Which?): A targy elott a Melyik? kerdoszö all: Melyik fiút szereted? (Which bov do vou love?) If there is no direct object in the sentence we always use the indefinite conjugation. The indirect object: To whom? For whom? Részeshatározó: Kinek? It is always the verb that determines whether the sentence requires an indirect object or not. The indirect object answers the question To whom? or For whom? (Kinek?) • Many verbs are used with a direct object and an indirect object. • A few verbs are used with an indirect object only. segitek a fiamnak © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 26 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kotet Grammar overview / Nyelvtani osszefoglalo Verbs with an indirect object only Reszeshatarozos igek Verbs with a direct object and an indirect object Targyas es reszeshatarozos igek -nakl-nek -nakl-nek + -t segft valakinek telefonal valakinek valaszol valakinek ad valakinek vmit hoz valakinek vmit ir valakinek vmit kiild valakinek vmit vesz valakinek vmit — Kinek segitesz? — A kolleganomnek — Kinek telefonalsz? — Zitanak. — Kinek irsz e-mailt? — A baratnomnek — Kinek adsz viragot? — A felesegemnek. Words with back and mixed vowels Mely es vegyes hangrendti szavak: -nak Words with front vowels: Magas hangrendti szavak: -nek a baratomnak Sanyinak Lillanak* Peternek Endrenek* a felesegemnek * a -» a, e -» e Prepositional phrases: With whom? With what? I By what? A tars- es eszkozhatarozo: Kivel? Mivel? After a vowel After a consonant Maganhangzo utan Massalhangzo utan Words with back and mixed vowels Mely es vegyes hangrendti szavak: -val Words with front vowels: Magas hangrendti szavak: -vel -r + -vel: -rrel -s + -val: -ssal The last consonant is doubled. Laszloval Gyozovel Peterrel Katival Szilvivel Margittal Evaval Emesevel egy szinesszel(!) metroval biciklivel villamossal autoval repiilovel vonattal © Szita Szilvia - Pelcz Katalin Al rights reserved. Minden jog fenntartva. 27 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiřl. kötet Grammar overview / Nyelvtani összefoglalo Possessive endings Birtokos személyjelek Note that, contrary to English, the possessor always precedes the possessed noun: afiu kutydja (the boy's dog), a hdz ablaka (the window of the house). I. Regular nouns ending in a vowel Magánhangzóra végzodo szabályos fönevek kutya tévé hůto én a kutyám a tévém a hütöm te a kutyád a tévéd a hütöd Ön 6 a kutyája a tévéje a hütöje mi a kutyánk a tévénk a hütönk ti a kutyátok a tévétek a hütötök Önök ok a kutyájuk a tévéjuk a hütöjük II. Regular nouns ending in a consonant Massalhangzóra végzodo szabályos fönevek This table presents the possessive endings for words ending in a consonant. Each column shows one word with -al-e, -ukl-ük and another one with -jal-je, -jukf-jük in the third persons. Words with back and mixed vowels Mely es vegyes hangrendii szavak Words with front vowels Magas hangrendii szavak The last vowel is ö, ö, ü, ü Az utolsó magánhangzó ö, ö, ü, ü csalad terasz kert testvér borönd függöny én a csaladom a teraszom a kertem a tes tvé rem a böröndöm a függönyöm te a csaladod a teraszod a kerted a testvéred a böröndöd a függönyöd © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 28 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarQ/řl. kótet Grammar overview / Nyelvtani ósszefoglaló Ön a családja a kertje a böröndje 6 a terasza a testvére a függönye mi a családunk a kertünk a böröndünk a teraszunk a testverünk a függönyünk ti a családotok a kertetek a böröndötök a teraszotok a testvéretek a függönyötök Önök a családjuk a kertjük a böröndjük ok* a teraszuk a testvéruk a függönyük * Note that possessive structures will show some particularities when used with a personal pronoun in the third person plural (ok). You will learn the rules later. III. Irregular nouns Rendhagyó fónevek A relatively small group of Hungarian nouns is irregular. Their stem changes with some or all possessive endings. The stem of the following words changes with all possessive endings (most of them are also irregular with the plural ending or the -t of the direct object): • The last vowel in the stem is omitted: dolog (thing) a dolgom, eper (strawberry) az eprem, étterem (restaurant) az éttermem, konditerem (gym) a konditermem • The last vowel in the stem becomes shorter: viz (water) —> a v zem, kenyér (bread) —> a kenyeret, tér (square) a térem, nyár (summer) a nyaram, tél (winter) —> telem The stem of the following nouns changes with some possessive endings only: • For some nouns, only the third persons are irregular: idó: ideje, idejůk • Names for the following family members are also irregular {édesanya, édesapa, ócs, bátya are only irregular in the third persons): édesanya/'édesapa: az édesanyámlédesapám, az édesanyádlédesapád, az édesanyja/édesapja, az édesanyánklédesapánk, az édesanyátoklédesapátok, az édesanyjuk/édesapjuk dcs: az ócsém, az ócséd, az óccse, az ócsénk, az ócsétek, az occsuk bátya: a bátyám, a bátyád, a bátyja, a bátyánk, a bátyátok, a bátyjuk (Ugyanigy: nagybácsi, nagybátyám, nagybátyád stb.) fiú: afiam, afiad, afia, a flunk, afliatok, afliuk nagynéni: a nagynéném, a nagynénéd, a nagynénje, a nagynénénk, a nagynénétek, a nagynénjůk Note that most Hungarian nouns are regular. © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 29 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiřl. kötet Grammar overview / Nyelvtani összefoglalo Possessive structures Birtokos szerkezetek I. Forming possessive structures A birtokos szerkezet kepzese A particularity of the Hungarian language is that there is no verb with the meaning have. The verb van used usually together with one or two noun endings to indicate possessive relations: %! az auto az autom Van autom. Pvobinak van autója. II. Verb tenses Igeidök Past tense múlt idó Present tense jelen idö Future tense jövö idö % 7 (Nekem) volt macskám. van kutyám. lesz papagájom. (Neked) volt macskád. van kutyád. lesz papagáj od. (Önnek / (Neki / Péternek) volt macskája. van kutyája. lesz papagája. (Nekünk) volt macskánk. van kutyánk. lesz papagájunk. (Nektek) volt macskátok. van kutyátok. lesz papagájotok. (Onöknek / (Nekik / A gyerekeknek) volt macskajuk van kutyájuk. lesz papagáj uk. © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 30 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kötet Grammar overview / Nyelvtani összefoglalö When the possessor is expressed with a personal pronoun, this pronoun is usually omitted (as the ending on the possession clearly indicated the possessor): Nekem van macskdm. (I have a cat.) Ncki van autoja. (He/She has a car.) If we want to emphasize the possessor, we include the personal pronoun in the sentence: Nekem van kutydm. (It is me who has a dog.) Neked van autöd, de Baldzsnak nines. (You do have a car but Baldzs does not.) III. Negating possessive structures Birtokos szerkezetek tagadäsa Past tense múlt idö Present tense jelen idö Future tense jövö idö (Nekem / Neked / Neki / Önnek / Péternek / Nekünk / Nektek / Önöknek / Nekik / Robiéknak) Nem volt autom / autód / autója autónk / autótok / autójuk. Nines au torn / autöd / autöja autönk / autötok / autöjuk. Nem lesz autom / autöd / autója autönk / autötok / autöjuk. Note that we also use this ending when talking about means of transport: Autoval megyek Szegedre. (Igo to Szeged by car.) More than one ending Tobbszoros toldalekolas A particularity of the Hungarian language is that words can receive more than one ending at the same time. The endings are added to the verb one after the other. The order of the endings is fixed: • The plural ending always comes first: a boltokban (in the shops, az uvegeken (on the bottles) • The possessive ending always comes first: a bardtnommel (with my female friend), lanyomnak (for my daughter) © Szita Szilvia - Pelcz Katalin Al rights reserved. Minden jog fenntartva. 31 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiřl. kötet Grammar overview / Nyelvtani összefoglalo Adverbs of place: Endings and postpositions Helyhatarozok: nevszoragok es nevutok I. Where? Where to? From where? Hoi? Hova? Honnan? The endings that answer the three questions above form a system. This means that if you know at least one of the endings for a noun, you can deduce the other two from it. Buildings, three-dimensional objects Épuletek, háromdimenziós tárgyak Where (to)? Hova? / (Hová?) Where? Hoi? Where from? Honnan? / (Honnét?) iP -ba/-be -ban/-ben -bol/-bol This group of endings is used with: • Cities, countries, continents (except for the word Magyarország and many Hungarian cities and villages): Berlin Berlinben, Németország —> Németországban, Europa Europa ban • Buildings: könyvtar (library) a könyvtarban, iskola (school) az iskolában, étterem (restaurant) az étteremben • Three-dimensional objects: táska (bag) a táskában, nyomtató (printer) a nyomtatóban Open spaces, most events, a few institutions, surfaces Nyilt terek, a legtobb rendezveny, feliilet, nehany intezmeny, feliiletek Where (to)? Hova? / (Hová?) Where? Hoi? Where from? Honnan? / (Honnét?) o@ % & -ra/-re -n/-on/-en/-ön -ról/-rol This group of endings is used with: • Islands: Ciprus Cipruson, Malta Máltán, a Kanári-szigetek a Kanári-szigetek • Open spaces: tér —> a teren, piac —> apiacon © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 32 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kôtet Grammar overview / Nyelvtani ôsszefoglaló • Most events: koncert (concert) a koncerten, elôadás (lecture, show) —> az elôadáson, kiállítás (exhibition) —> a kiállításon, tréning (training) —> a tréningen, nyelvóra (langugae lesson) —> a nyelvórán • A few institutions: rendôrség (police station) —> a rendorségen, posta (post office) —> apostan, egyetem (university) —> az egyetemen, munkahely (workplace) —> a munkahelyen • Surfaces: asztal (table) az asztalon, szék (chair) —> a széken • The word Magyarország (Hungary) and many Hungarian cities and villages: Magyarországon, Budapesten, Szegeden, Pécsen, Siófokon, Tôkôlôn Persons Személyek Where (to)? Hova? / (Hová?) Where? Hoi? Where from? Honnan? / (Honnét?) ifl? ^ Ä -hoz/-hez/-höz -nál/-nél -tól/-tól This group of endings is used with: • Persons: orvos (doctor) —* az orvoshoz, Peter (Peter) —* Peterhez, masszor (massage therapist) a masszorhoz • In the meaning "next to": Az autohoz megyek. (I'm going to the car.) Az autondldllok. (I'm standing at the car.) Az autotoljovok. (I'm coming from the car.) Note also the following: • It is true for all cases that if the word ends in a or e , the a becomes a, and the e becomes e: uszoda —M uszoddban, posta —> postardl, Emese —> Emesenel, Chile —> Chilebe. • If the word is not a proper noun, we usually use it with an article when answering these questions (s. examples above). II. From where to where? Honnan hova? Honnan hova? From where to where? ♦ => ♦ a buszmegállótól az iskoláig (from the bus stop to the school) az étteremtól a szállodáig (from the restaurant to the hotel) © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 33 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiřl. kótet Grammar overview / Nyelvtani ósszefoglaló III. Postpositions indicating place Helyet jelolo nevutok Hoi van Petike? Where is little Peter? apa mogott behind Dad apa lába alatt under Dad's feet anya mellett next to Mom apa elótt in font of Dad apa folott anya és apa kozott between Mom and Dad Note that, contrary to English, the adverb is always placed after the noun to which it is referring: apa mogott (behind Dad) Adverbs of time Idóhatározók I. When? At what time? On which day? Mikor? Hány órakor? Melyik napon? Mikor? Hánykor? Hány órakor? When? At what time? Melyik napon? On which day? Nyolc órakor.* Nyolckor. Fél nyolckor. Éjfélkor. Dalben. (!) hétfón hétkóznap— kedden tegnap— szerdán tegnapelótt csütörtökön ma— pénteken holnap szombaton holnapután— vasárnap—(!) a héten a hétvégén Before the ending -kor, the last a does not become a: hat 6ra => hat orakor © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 34 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kotet Grammar overview / Nyelvtani osszefoglalo II. In which time of the day? In which month? In which season? Melyik napszakban? Melyik honapban? Melik evszakban? Melyik napszakban? Melyik hónapban? Melyik évszakban? In which time of the day? In which month? In which season? reggel— délelott— délután— este— januárban februárban márciusban áprilisban tavasszal nyáron ósszel telen éjszaka— májusban kedd(en) reggel—* júniusban szombat(on) este— júliusban augusztusban szeptemberben októberben novemberben decemberben * When adding the name of a weekday to the time of the day, the ending -n for the weekday is optional: kedd reggel I kedden reggel (Tuesday morning), szerda este I szerddn este (Wednesday evening) etc. III. Before what? After what? Around what time? Mi elótt? Mi után? Hány óra koriil? Mi itt? Mi után? Hány óra ůl? Before what? After what? Around what time? a magyaróra elótt a magyaróra után kilenc (óra) kórul reggeli elótt reggeli után dél kórul kilenc (óra) elótt kilenc (óra) után IV. Since when? From when to when? Mióta? Mettól meddig? Mióta? Since when? Mettól meddig? From when to when? 2004 óta tavasz óta péntek óta reggel óta nyolc óra óta az értekezlet óta 8 órától 16 óráig hétfótól péntekig reggeltól estig(!) délután négytól este nyolcig © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 35 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kôtet Grammar overview / Nyelvtani ôsszefoglaló V. Which date? On which date? Hányadika? Hányadikán? Hányadika van ma? What is today 's dáte? Hányadikán van a szúletésnapod? On which date (When) is your birthday? január 6.: Január hatodika van. október 8.: Október nyolcadika van. május 1.: Május elseje(!) van. február 21.: Február huszonegyedike van. január 6-án: Január hatodikán. október 8-án: Október nyolcadikán. május 1-én: Május elsején. február 21-én: Február huszonegyedikén. Suffixing nouns: -ek Fonevragok: -ek To indicate that we talk about a person and their family or friends, the ending -ek is used. The translation of the noun depends on the context. Zsuzsanna es a erje/csaladja (Zsuzsanna and her husband/family) = Zsuzsannaek Szilard es a sogora/baratja (Szildrd and his brother-in-law/friend) = Szilardek a fiam es a baratnoje (my son and his girlfriend) = a fiamek a Szep csalad (the Szep Family)_=_Szepek_ Note that the verb is conjugated in the third person plural: A Szep csalad otthon marad. DE: Szepek otthon maradnak. (Family Szep stay at home.) Szildrd es a bardtja mosogat. DE: Szilardek mosogatnak. (Szildrd and his friend are washing up.) © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 36 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kötet Grammar overview / Nyelvtani összefoglalö The adjective A melleknev I. -uU-ül Milyen nyelven beszelsz / tudsz / tanulsz? What language do you speak / know / learn? Words with back and mixed vowels Words with front vowels Mely es vegyes hangrendti szavak Magas hangrendti szavak -ul -ill oroszul finnül spanyolul lengyelül kfnaiul svedül franciaul The ending -ull-ill has very limited use with names for languages. We add it to the adjective when answering questions of the following type: Milyen nyelven beszelsz I tudsz I tanulsz I irsz? (What language do you speak I know I learn I write?) II. -i The -i indicates a place of origin: Peter londoni. (Peter is (?riginally) from London.) En berlini vagyok. (I am (originally) fiom Berlin.) The -i is used: • With names of cities: London —* londoni, Szeged —* szegedi, München —* müncheni, Tokio —* tokiöi, Washington —* washingtoni, Varsö —* varsoi • With a few (mostly non-European) countries: Svdjc svdjci, Kanada —Mkanada , Peru perui, Lndia indiai, Kina kinai, Kongo kongöi, Marokko marokkoi • With most continents: Europa euröpai, Amerika amerikai, Azsia dzsiai, Afika afikai DE: Ausztrdlia ausztrdl Note that the first letter of the adjective is lower case. III. Plural of the adjective A melleknev többes szäma When we answer the question What are ... like?, the adjective in the answer receives the plural ending. The question word is also used in the plural: Milyenek? © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 37 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kotet Grammar overview / Nyelvtani osszefoglalo Milyen a/az...? Milyenek a/az ...k? What is ... like? How is ... ? What are ... like? How are ...? Milyen az lij kollega? Milyenek az lij kollegak? {What is the new colleague like?) (What are the new colleagues like?) Kedves. Kedvesek. (He is nice.) (They are nice.) Turelmetlen es baratsagtalan. Tiirelmetlenek es baratsagtalanok. (He is impatient and unfriendly.) (They are impatient and unfriendly.) Milyen a siitemeny? Milyenek a siitemenyek? (How is the cake?) (How are the cakes/cookies?) Finom. Finomak (It is delicious.) (They are delicious.) Edes. Edesek (It is sweet.) (They are sweet.) After a vowel After a consonant Maganh angzö utan Massalhangzo utan After After Words with back and mixed vowels Words with front vowels a, e, 6, o i, u, ü (inch d, o, ii, u) a, e, 6, o i, Ü, Ü Mely es vegyes hangrendü szavak Magas hangrendti szavak utan utan (6, 6, ii, u is) *-* -akl-ek -ak -ok* -ek jok szigorüak üjak nagyok szepek olcsök gyönyörüek sösak sötlanok ftiszeresek dragak regiek zsfrosak fiatalok erosek feketek DE! kicsik magasak baratsagtalanok zoldek * -ok is a rarely used ending. We use it after a few simple adjectives and after the affix -tlanl-talan (un-): so sotlan sotlanok (salt unsalted), bardtsdg baratsagtalan baratsagtalanok (friendship unfriendly). Additional rules: • Only the following two words receive the ending -ok: gorogok (Greek), torokok (Turkish) • For words of foreign origin the last vowel determines the type of the connecting vowel: modern (modern) modernek • Note the following exception (change in the stem): nehez (difficult, heavy) nehezek © Szita Szilvia - Pelcz Katalin Al rights reserved. Minden jog fenntartva. 38 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiřl. kôtet Grammar overview / Nyelvtani ôsszefoglaló Suffixing adjectives A melléknév toldalékolása A particularity of the Hungarian language is that almost all parts of speech can receive endings. Adjectives and numerals often receive an ending when they replace a noun in order to avoid repetition. The following table shows the suffixing of the adjective: Question Answer Kérdés Valasz — Milyen pulóver szeretne? - Divatos pulovert. —> Divatost. What kind of sweater would vou like? A fashionable one. — Melyik boltba megyunk? — Az olcso-bekba. —> Az olcsoba. To which shop are we going? To the cheap one. — Melyik almából veszel? — A piros-almabol. —> A pirosbol. (From) which kind of apple are vou buvin?? From the red one. — Melyik ceruzával akarsz irni? — A sarga ccruzaval. —> A sargaval. With which pencil do vou want to write? With the vellow one. => Suffixing numerals with noun endings: p. 41 The numeral A számnév I. How many? Which number?/What size? How many times? Hány? Hányas? Hányszor? Hány? Hányas? Hányszor? How many? Which number? What size? How many times? egy egyes egyszer kettó kettes kétszer három hármas háromszor négy négyes négyszer ót ôtôs ôtszôr hat hatos hatszor hit hetes hétszer nyolc nyolcas nyolcszor kilenc kilences kilencszer tíz tizes tízszer © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 39 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarQ/Tl. kotet Grammar overview / Nyelvtani osszefoglalo Hanyas? (Which number? What size?) The -s ending is mainly used to indicate: • The number of a bus, a room or a seat: a tizes busz (bus number 10), a huszas szoba (room 20), a negyes szek (seat number 4) • Shoe size and clothing size: 36-os cipo (shoe size 36), 42-es ruha (dress size 42) Note that only the word hat (six) receives the ending -os: hatos, and only the word 6t (five) receives the ending -os: otos. Hanyszor? (How many times?) This ending indicates how many times something happens. You can expand the expression indicating regularity in the following ways: minden evben egyszer I egy evben egyszer (once a year) minden honapban hdromszor I egy honapban hdromszor (three times a month) minden heten dtszdr I egy heten dtszdr (five times a week) nehdnyszor (a couple of times), sokszor (many times) Note the spelling after sz: husz + szor => husszor Also note that these expressions are usually placed at the beginning of the sentence to receive some emphasis. II. Hanyadik? Hanyadika? Hanyadikan? How many? (Which of a given number?) Which date? On which date? Hanyadik? How many? (Which of a given number?) Hanyadik ? Which date? Hanyadikan? On which date? els6(!) elseje elsejen masodik(!) masodika masodikan harmadik harmadika harmadikan negyedik negyedike negyediken otodik otodike otodiken hatodik hatodika hatodikan hetedik hetedik hetediken nyolcadik nyolcadika nyolcadikan kilencedik kilencedike kilencediken tizedik tizedike tizediken Hanyadik? (How many? Which of a given number?) The ending -(aleld)dik indicates the position of a person or a thing in a sequence: a harmadik gyerek (the third child), a mdsodik osztdly (the second class), az otodik ev (the fifth year) Hanyadika? (Which date?) This ending is only used to answer the question: Hanyadika van ma? (Which day is it today? What is today s date?): Mdjus harmadika van. (It is May 3.) Aprilis otodike van. (It is April 5.) © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 40 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kotet Grammar overview / Nyelvtani osszefoglalo Hanyadikan? (On which date?) This ending indicates on which date something happens: Junius tizediken megyek szabadsdgra. (I go on vacation on June 10.) Szeptember mdsodikdn van a szuletesnapom. (My birthday is on September 2.) III. Suffixing numerals with noun endings A szamnev toldalekolasa fonevragokkal Numerals, similar to adjectives, can also receive endings when they replace a noun in order to avoid repetition. Question Answer Kérdés Valasz — Hány kilo krumplit kér? - Ket-k4et. -> Kettot. How many kilos of potatoes would you like? Two. — Hányadik osztályba jár a fiad? — Masodik osztalyba. —> Masodikba. To which class is your son going? To the second. — Hány tojásból csinálsz rántottát? From how manv ews do vou make scrum bled eggs? — Ket-tejasbol. —> Kettobol. From two. — Melyik villamossal megyunk? — A kettes villamossal. —> A kettessel. Which tram are we takin?? (lit.: With which?) The number two. (lit.: With the number two.) © Szita Szilvia - Pelcz Katalin Al rights reserved. Minden jog fenntartva. 41 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kotet Grammar overview / Nyelvtani osszefoglalo Personal pronouns Szemelyes nevmasok The form of personal pronouns changes most of the time when they receive endings. The personal pronoun as the direct object A szemelyes nevmas mint targy Kit? Whom? Ki ? Whom? en engem mi minket/bennünket te teged ti titeket/benneteket Ön Önt Önök Onoket 6 6t ok öket Observe the conjugation with these pronouns: engem, teged, minket/bennünket, titeket/benneteket + Indefinite conjugation hatdrozatlan ragozds On, 6t, Onoket, oket + Definite conjugation hatdrozott ragozds en teged, titeket/benneteket + -lakl-lek Ismersz engem? Latsz bennünket? Szeretsz minket? Latom Ont. Ismerem 6t. Onoket keresem. Szeretlek teged. Latlak titeket. Ismerlek titeket. • With pronouns in the first and second person {engem, teged, minket/bennunket, titeket/benneteket) we use the indefinite conjugation. • With pronouns in the third person and the formal you {On, ot, Onoket, oket) we use the definite conjugation. • If the subject of a sentence is / (en) and the direct object is a pronoun in the second person {teged, titeket/benneteket) the verb receives the ending -lakl-lek. © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 42 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kotet Grammar overview / Nyelvtani osszefoglalo II. The personal pronoun as adverb of place A szemelyes nevmas mint helyhatarozo Where? Hoi? Where to? Hova? Where from? Honnan? en nalam hozzäm tolem te naiad hozzäd toled Ön Onnel Önhöz Öntol 6 nala hozzä töle mi nalunk hozzänk tolünk ti nalatok hozzätok toletek Önök Önöknel Onökhöz Önöktol ok naluk hozzäjuk tolük III. The personal pronoun in prepositional phrases {Kivel? Kinek?) A szemelyes nevmas mint tars- es reszeshatarozo Kivel? Kinek? With whom? To whom? For whom? en velem nekem te veled neked Ön Onnel Onnek 6 vele neki mi velünk nekünk ti veletek nektek Önök Önökkel Önöknek ok velük nekik The endings for most pronouns are similar to the possessive endings. Compare: e.g.: velem/aferjem (with me/my husband), nekedla szeked (foryou/your chair) © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 43 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kotet Grammar overview / Nyelvtani osszefoglalo The demonstrative pronoun A mutato nevmas I. Jelentes Meaning The demonstrative pronoun ezlaz (this/that) is the imaginary finger of the speaker that indicates an object. The pronoun ez indicates that the object is close, az indicates that it is further away. ez a no (this woman) az aferfi (that man) Note that the demonstative pronoun is always followed by the definite article: ez a szek (this chair), az az asztal (that table) II. Suffixing demonstrative pronouns A mutatö nevmäs toldalekoläsa When preceding a noun, the demonstrative pronoun receives the same ending as the noun that follows it. ezlaz + vowel ezlaz + maganhangzo ezlaz + consonant ezlaz + massalhangzo ezen/azon az asztalon (on thislthat table) ezek/azok a gyiimolcsok (these/those fruits) erre/arra a piacra (to thislthat market place) ebbe/abba az etterembe (to thislthat restaurant) ebbol/abbol (a sajtbol from thislthat cheese) DE: ezt/azt a mezet {thislthat honey) ezzel/azzal a lannyal (with thislthat girl) Erre/arra a piacra megyek. (Igo to thislthat marketplace.) Ebbol/abbol a krumplibol kerek. {I'd like from thislthat kind of potato.) Ebben/abban a boltban vasarolok. (/ do my shopping in thislthat shop.) Ezzel/Azzal a bankkartyaval fizetek. (/pay with thislthat A TM card.) Note that there is an article after the demonstative pronoun: ezzel a bankkartyaval © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 44 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kotet Grammar overview / Nyelvtani osszefoglalo Conjunctions Kotoszok The following list presents a few common conjunctions, es (and) Magyarul es angolul beszelek. {Ispeak Hungarian and English.) Az irodaban van nyomtato, szamitogep es telefon. (There is a printer, a computer and a telephone in the office.) de (but) Portugal vagyok, de Orftin elek. (I am Portuguese but I live in Orfu.) A nyomtato regi, de mtikodik. (Theprinter is old but it is working.) ha (if, when) Ha van egy kis idom, sportolok. (If I have time I do sports.) Ha nines kedvem biciklizni, autoval megyek a varosba. (If/When I don 'tfeel like cycling to the city, I take the car.) vagy (or) Teat kersz vagy kavet? (Wouldyou like tea or coffee?) Autoval vagy busszal megyiink? (Do we take the car or the bus?) mert (because) Sara Horvatorszagba utazik, mert nagyon szeret a tengerben fiirdeni. (Sara travels to Croatia because she likes bathing in the sea very much.) Olaszul tanulok, mert a felesegem olasz. {I am learning Italien because my wife is Italian.) ezert (that is why, therefore) Sara nagyon szeret a tengerben fiirdeni, ezert Horvatorszagba utazik. (Sara likes bathing in the sea very much, she therefore travels to Croatia.) A felesegem olasz, ezert tanulok olaszul. {My wife is Italian that's why I am learning Italian.) pedig {and: when there is opposition between two parts of the sentence) Sara egyetemista, a baratja pedig informatikus. (Sara <-> a baratja) (Sara is a student and her boy fiend is an IT specialist.) Ez az uszoda, az pedig az iskola. (ez <-> az) (This is the swimming pool and that is the school.) © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 45 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kotet Grammar overview / Nyelvtani osszefoglalo Question words Kerdoszok I. Questions for persons and objects Szemelyre, targyra kerdeziink Ki?Kik? Who? Ki az a magas ferfi? Kik azok a fiiik? Who is that tall man? Who are those bovs? Mi? Mik? What? Mi a telefonszamod? Mik ezek a papfrok? What is vour telephone number? What are these papers? Kit? Kiket? Whom? Kit szeretsz? Kiket ismersz itt? Whom do vou love? Whom (Which people) do vou know here? Mit? Miket? What? (direct object) Mit latsz? Miket fotozol? What do vou see? What (Which thims) are vou photovraphin?? Kivel? (Kikkel?) With whom? Kivel mesz az uszodaba? With whom are vou ?oin? to the swimmin?pool? Kinek? (Kiknek?) To whom? For whom? Kinek veszel viragot? For whom are vou buvin? flowers? The plural form of the question words is rather rarely used. II. Questions for qualities Minosegre, tulajdonsagra kerdeziink Milyen? Milyenek? What is... like? What are... like? Milyen a siitemeny? Milyenek az uj kollegak? What is the cake like? How is the cake? What are the new colleagues like? Milyen...? What (kind of) ...? Milyen nyelven beszelsz? What lanvuave do vou speak? Melyik...? Which...? Melyik varosban elsz? In which citv do vou live? © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 46 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiřl. kótet Grammar overview / Nyelvtani ósszefoglaló III. Questions for adverbs of place Helyre kérdeziink Hoi? Where? Hoi elsz? Where do vou live? Hova? Where to? Hova megyiink ma este? Where are we ?oin? tonivht? Honnan? Where from? Honnan jossz? Where do vou come from? Honnan hova? From where to where? Honnan hova megy ez a vonat? From where to where is this train ?oim? IV. Questions for time and frequency Idóre, gyakoriságra kérdeziink Mióta? Since when? Mióta laksz Magyarországon? Since when have vou been livim in Humarv? Mettól meddig? From when to when? Mettól meddig dolgozol? From when to when do vou work? Mikor? When? Mikor találkozol Ferivel? When will vou meet Feri? Hánykor? Hány órakor? At what time? Hánykor/Hány órakor kezdódik az elóadás? At what time does the show bevin? Hányszor? How many times? Hányszor vokál már Azsiában? How manv times have vou been to Asia? Milyen gyakran? How often? Milyen gyakran jársz/mész moziba? How often do vou ?o to the cinema? V. Questions for other parts of the sentence (number, quantity, reason) Masra (szamra, mennyisegre, okra stb.) kerdezunk Hány...? How many...? Hány ember él Kínában? How manv people live in China? Hány éves? How old? Hány éves vagy? How old are vou? Mennyi...? How much? Mennyi liszt kell a súteménybe? How much flour do vou need for the cake? © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 47 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kotet Grammar overview / Nyelvtani osszefoglalo H any as ...? Which number? Hanyas busz megy a foterre? Which bus ?oes to the main square? Hanyadik...? (How many? Which of a given number?) Hanyadik emeleten laktok? On which floor do vou live? Hanyadika? Which date? Hanyadika van ma? What is todav's date? Hanyadikan? On which date? Hanyadikan van a sziiletesnapod? When (On which date) is vour birthday? Miert? Why? Miert tanulsz magyarul? Why are you learning Hungarian? © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 48 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kotet Grammar overview / Nyelvtani osszefoglalo The word order A szorend Hungarian word order is largely determined by the emphasis. The emphasized word or expression (the most important information in the sentence) is always placed in front of the verb. This position is called the focus position. \s3) - Note that the first word in the sentence also receives some natural emphasis. Tandem team: focus an d verb Hungarian word order shows tendencies rather than rules. The following pages present the most important ones. I. Statements: Typical word order Allitasok: tipikus szorend In a close-to-neutral sentence (we do not want to emphasize anything in particular), some parts of the sentence are more likely to be placed before the verb than others (and therefore to receive slight emphasis). • The noun whose ending is determined by the verb is often placed in front of it. • If there is more than one dependent noun, one of the nouns precedes the verb. • The verb itself can also receive emphasis. If another part of the sentence receives emphasis, it is placed in front of the verb, into the focus position. The subject is often placed (somewhere) at the beginning of the sentence but this is by no means a rule, only a tendency. Focus Fökusz Verb Ige With one dependent noun Vonzat nelkiil Holnap telefonalok (és nem ma). Petra beszel (és nem Magda). Petra beszél (és nem gitározik.) With one dependent noun Egy vonzattal Orfure megyek a hétvégén. A novérem egy könwet olvas. Annával beszélgetek egy kávézóban. With two dependent nouns Ket vonzattal Klári szendvicset visz a munkahelyére. Laura virágot tesz az asztalra. Csokoládét veszek a húgomnak. © Szita Szilvia - Pelcz Katalin Al rights reserved. Minden jog fenntartva. 49 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiřl. kötet Grammar overview / Nyelvtani összefoglalo Modal verbs are usually followed by the infinitive (unless the infinite receives emphasis in which case it is placed in front of the helping verb). With modal verb Segédigével Kata jój tud énekelni. Zalán gitározni akar délután. Szeretnék enni. If the verb has a prefix, the prefix usually separates from the verb and is placed after it. The only exception is when the verb itself is emphasized. Then, the prefix is not separated from the verb. With prefix Igekötövel Laci az ötödik emeletre m egy fei (nem a másodikra). Gábor jön ki a szobából(nem Ernö). A lányom kimegv a parkba. II. Negation: Typical word order Tagadas: tipikus szorend When negating the verb (and therefore the whole sentence), the negative pronoun nem is always placed in front of the verb, into the focus position. Unemphasized dependent nouns are usually placed after the verb. Focus Fókusz Verb Ige Sentence negation telj es tagadás Nem járok színházba. Nem járok színházba. Mari nem visz szendvicset a munkahelyére / a munkahelyére szendvicset. When only one word or expression is negated, the negative pronoun nem is placed in front of this word or expression. As this part of the sentence receives strong emphasis, it is placed in front of the verb. The sentence usually has a second part beginning with the conjunction hanem (nem ... hanem = not... but). Partial negation részleges tagadás Nem Betti gitározik, hanem Adri. Nem Denes m egy be az irodába, hanem Erika. Én nem kávét kérek, hanem teát. => Negating the verb van: p. 12-13 © Szita Szilvia - Pelcz Katalin Al rights reserved. Minden jog fenntartva. 50 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kotet Grammar overview / Nyelvtani osszefoglalo III. Questions: Typical word order Kerdesek: tipikus szorend In wh- questions, the question word receives strong emphasis and is therefore placed in front of the verb. Focus fókusz Verb ige Wh- questions kérdoszós kérdések Mikor megyünk uszodába? Hoi találkozunk kedden? Te hova mész nyaraini? In yes-no questions the word about which we ask for information, is placed in front of the verb. Yes-no questions eldontendo kerdesek Beszélsz japánul? Kareši utazik Londonba? Tényleg te vagy Pál barátnoje? © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 51 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kotet Grammar overview / Nyelvtani osszefoglalo List of grammar terms Nyelvtani szakkifejezesek jegyzeke magyar angol alak form allitas statement birtokos szemelyjel possessive ending birtokos szerkezet possessive structure fökusz focus fökuszpoziciö focus position fönev noun fönevi igenev infinitive hangrend vowel harmony mely hangrendü szö word with back vowels magas hangrendü szö word with front vowels vegyes hangrendü szö word with mixed vowels hangs üly emphasis hangs ülyszabaly emphasis rule hatarozatlan indefinite hatarozott definite helyhatarozö adverb of place idöhatarozö adverb of time ige verb ikes ige verb ending in -ik rendhagyö ige irregular verb szabalyos ige regular verb igekötö prefix igerag verb ending igeragozas, ragozas conjugation hatarozatlan ragozas indefinite conjugation hatarozott ragozas definite conjugation jelen idö present tense jelentes meaning jövö idö future tense kepzes formation kerdes question eldöntendö kerdes yes-no question kiegeszitendö kerdes wh- question kerdöszö question word kötöhang connecting vowel kötöszö conjunction © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 52 Szita Szilvia - Pelcz Katalin: MagyarOiTl. kötet Grammar overview / Nyelvtani összefoglalö letige (van) verb be melleknev adjective mondat sentence kerdo mondat question, interrogative sentence kijelentö mondat statement, affirmative sentence tagadö mondat negative sentence mült ido past tense nevelö article hatarozatlan nevelo indefinite article hatarozott nevelo definite article nevmas pronoun mutatö nevmas demonstrative pronoun szemelyes nevmas personal pronoun ragozas, igeragozas conjugation rendhagyo irregular rendhagyosag irregularity segedige helping verb szörend word order szötag syllable tagadas negation tagadöszö negative word targy direct object hatarozatlan targy indefinite direct object hatarozott targy definite direct object toldalek suffix, ending toldalekolas suffixing többszörös toldalekolas more than one ending többes szam plural vegzodes ending © Szita Szilvia - Pelcz Katalin All rights reserved. Minden jog fenntartva. 53